2012. november 6., kedd

30. fejezet ~ Right here Right now



Sziasztok!
Meg is hoztam a következő fejezetet, ami már a harmincadik. Ez egy szép nagy szám már.:)
Az előző két hozzászólásra válaszoltam már. Remélem ez a rész is elnyeri a tetszéseteket. Sok minden fog történni, szóval készüljetek.:)
De nem húzom tovább az időt, majd ti eldöntitek milyen lett.;)
Kellemes olvasást.
Bonie♥



/Jane/

Reggel szörnyen nyúzottan ébredtem, de szerencsére a reggeli fürdőm kellő képen jó hangulattal indította a napom. Amikor végeztem a fürdőt friss illat lengte be. Mivel reggel még hűvös volt bepárásodott a tükör, amit letöröltem, hogy lássam magam. A hajammal kezdtem bíbelődni, megfésültem, majd megszárítottam, hogy úgy álljon, ahogy szokott. Végül kijöttem a fürdőből és felvettem egy fekete csőnadrágot és mellé egy vajszínű felsőt. A ruhámat megtoldottam még egy nyaklánccal és egy karkötővel is. A bőröndömet kivittem a nappaliba, ahol már Samantáé is állt. Kisiettem a konyhába, barátnőm már ott volt, így együtt megreggeliztünk. Aztán Sam levitte a kutyust Danielhez és gondolom egyben el is búcsúztak, mert most megint másfél hétig nem látják egymást.
A jövő héten véget ér a koncertsorozat, Stockholmban, hiányozni fog. Jane, fel a fejjel, még csak hétfő van. De még mennyire! Ebbe a gondolatomba belenevettem. Közben visszaért barátnőm és együtt megindultunk lefelé a bejárathoz. Nem kellett sokat várni a turnébusz pár percen belül ide is ért.

Bedobtuk a csomagokat és már fel is szálltunk. Rögtön három széles mosollyal találtuk szembe magunkat. Kaptunk egy-egy ölelést Mollytól és Nicole-tól, közben pedig Colin csak vigyorgott. Őt egy csókkal köszöntöttem, majd Mollyra lettem figyelmes, aki éppen csitított minket.
-          Hahó, figyelem egy pillanatra! – kezdte hangosan, hogy végre rá figyeljünk, majd normál hangon folytatta. Közben pedig egy ülésnek támaszkodott. – Szóval, az a nagy helyzet, hogy a jövő héten véget ér a turné, de…De fellépés azért még lesz! – itt hatásszünetet tartott és körbenézett rajtunk – Szeretném, ha egy fesztiválra még elkísérnétek augusztusban. Mit szóltok?
-          Benne vagyok! – vágtuk rá mind egyszerre, nagy zűrzavar is lett belőle.
-          Milyen fesztivál? – érdeklődött Nicole, mikor végre elcsitultunk.
-          Rix Fm fesztivál. Csak egy megállója van a számunkra. Örülök, hogy belementetek. Jó kis csapat vagyunk! – dicsekedett Molly.

Végül Molly leült Sam mellé, mi Colinnal eléjük, Nicole pedig melléjük a másik oldalra. Egy darabig csendben ült mindenki, hiszen még hétfő korán reggel volt, fáradtak voltunk. Majd lassan kezdtünk ébredezni és mindenki keresztbe beszélt. Végül a mögöttünk ülők elbeszélgettek valamiről én addig kifelé bámultam az ablakon, imádom a változatos tájat nézni. Teljesen el tud bűvölni, főleg ha még sosem jártam arra. Valahogy csak eszembe jutott a tegnapi újság eltűnése, hiába akartam kiverni a fejemből, egyszerűen nem ment. Újra és újra eszembe ötlött, már szinte kényszert éreztem annak érdekében, hogy megkérdezzem. Így Colin felé fordultam és kérdőn néztem rá. Egy idő után ő is felém fordult, mert észrevette, hogy szuggerálom.
-          Mi baj van? – nézett rám együtt érzően.
-          Nincs semmi, csak gondolkoztam.  – adtam egyszerű választ, majd lezártam volna a témát, de közbekérdezett.
-          És min, ha szabad megtudnom. – tolta közelebb a tekintetét.
-          Hogy tegnap Samanta kereste az újságot és nem találta. Mármint a tegnapit. – vigyorogtam – Nem azt olvastad tegnap?
-          De igen. – hirtelen elgondolkozó fejet vágott és másodpercekig vártam a válaszára – Igen, emlékszem.
-          Hát akkor rendben. Vagyis majdnem rendben, mivel már annyira idegesít, hogy nem tudom, hol van, elmondhatnád. – próbáltam kihúzni belőle, de most még jobban elgondolkozott. Ennyire feledékeny vagy mi?
-          Igazából csak letettem valahova, azt hiszem a szekrény polcára. – fogalmazta meg lassan a választ.
-          Hát jó. Mondjuk nem lények, csak el nem tudtam képzelni hol van. – a kíváncsiságom elmúlott és már neki is dőltem Colin vállának, aki átkarolt. Végül a betettem a fülesem és a telefonomra rakott dalok hallgatása közben lestem tovább a tájat. A többiek beszélgettek tovább.

Végre megérkeztünk a következő állomásunkra ami Orsa. Már nem bírtam volna tovább ülni, igaz ez még nincs is olyan messze. A lényeg, hogy gyorsan leszálltam és kinyújtóztam elgémberedett tagjaim. Utánam a többiek is lejöttek és lassan a következő szállodát is elfoglaltuk. Rendbe szedtük magunkat és tartottunk egy hangpróbát is mivel volt ez a hétvégi szünet, gyakoroltunk egy kicsit.
Már készen álltunk a koncert előtt pár perccel. Rajtunk volt a fellépő ruhánk és egy pici smink. Molly még konzultált a szervezőkkel, majd odajött hozzánk és átölelt minket.
-          Hajrá! – kiáltotta és bemondták, hogy kezdés.
Mi kisétáltunk a színpadra és belekezdtünk a koreográfiánkba. Mikor egy fordulat után a közönségre néztem nem hittem a szememnek. Eric?!

/Molly/

A mai nap végre ismét a dalaimról szól. Az utóbbi időben nyertek csak igazán értelmet számomra is. Viszont most vidámság, hisz ismét azzal foglalkozom, amit már régóta szeretnék. Felöltöztem az elő fellépő ruhámba, a sminkemmel és a hajammal is pillanatokon belül végeznek. A többiek is türelmetlenül várják már, hogy kezdődjön a műsor. Teljesen beleszoktak ebbe a turnézásba. Meg is kértem őket, hogy legyenek még velem augusztus vége felé egy fesztiválfellépésben. Nagyon örültem, hogy azonnal elvállalták.
A koncert kezdete előtt egy perccel odamentem a kis csapatomhoz és átöleltem őket. Hevesen vert a szívem és örültem, hogy itt vannak velem.
-          Hajrá! – kiáltottam energikusan és már kezdtünk is.
Ők kimentek a színfalak mögül, majd a megfelelő időben én is elindultam. A közönség sikított én pedig már énekelve körbenéztem rajtuk. Egyszer csak megakadt a szemem…Ericen. A szívem még az eddigieknél is hevesebben vert és mérhetetlen szeretetet éreztem. Féltem, hogy elrontom a szöveget, de érdekes módon erőt adott. Igen, támogatott. Ahogy megígérte barátok maradtunk, ami nekem igen is sokat jelent. Rámosolyogtam és integettem is neki. Ő csak erre jobban magára húzta a kapucniját és elismerően mosolygott vissza. Közben folytattam a megszokott ritmust és énekeltem.  Egész koncert alatt ott ült az első sorban.

A show után lejöttem a színpadról és mindenki letámadott, hogy valóban jól látnak-e.
-          Igen tényleg Eric volt itt. – mosolyogtam önfeledten – Bár én is alig ismertem meg így beöltözve.
Alig hogy ezt kimondtam, már valaki megfogta a vállam és köszönt, így a többiekbe is belefojtva a szót.
-          Nagyon jók voltatok. – mondta vidáman vigyorogva.
-          Köszönjük. Annyira örülök, hogy itt vagy. – öleltem át vigyorogva, éreztem, hogy ő is örül.
-          Támogatni szeretnélek így eljöttem, de sajnos mostantól nekem is rengeteg dolgom lesz. –kezdett bele a mondandójába – Szóval csak most tudtam jönni. Amúgy szervezek egy kis bulit a strandon a szüleim nyaralójánál. Megünnepelhetnénk a koncerted sikerét és a külföldi terjeszkedésem. A stockholmi koncert utáni nap jó neked?
-          Megleptél. – bámultam magam elé, majd vigyorogva a nyakába ugrottam – Benne vagyok.
-          Rendben, lesz mit ünnepelni. Remélem ti is jöttök. – nézett mögém a csapat felé.
Mind beleegyeztünk. Jó lesz egy kis bulizás és lazíts a koncert után. Ránk fog férni. Eric pedig megy külföldre, amit meg szeretne ünnepelni. Egyszóval tökéletes alkalom. Örülök, hogy meghívott minket. Már mind nagyon várjuk.

/Jane/

És tényleg ő. Alig ismertem meg a kapucnija alatt Ericet. Molly csak úgy sugárzott a színpadon ez után. Nagyon ügyes volt, látszott rajta, hogy örül a váratlan vendégnek. Eric pedig végig mosolygott az első sorban. Annyira jó volt rájuk nézni, látszott rajtuk, hogy jóban maradtak. Én is valószínűleg végigmosolyogtam az egészet.
Mikor végeztünk vidáman nyugtáztam magamban, hogy ez profi volt. A színfalak mögött már mind Mollyt kezdtük kérdezgetni, hogy ugye nem csak a szemünk káprázott-e. És kiderült, hogy nem. Tényleg ott volt és még be is jött a backstage-be.

-          Nagyon jók voltatok. – mosolygott szélesen végignézve rajtunk.
-          Köszönjük. Annyira örülök, hogy itt vagy. – ölelte át Molly, nagyon boldog volt.
-          Támogatni szeretnélek így eljöttem, de sajnos mostantól nekem is rengeteg dolgom lesz. –mondta, mi pedig figyeltünk, hova is akar kilyukadni – Szóval csak most tudtam jönni. Amúgy szervezek egy kis bulit a strandon a család nyaralójánál. Megünnepelhetnénk a koncerted sikerét és a külföldi terjeszkedésem. A stockholmi koncert utáni nap jó neked?
-          Megleptél. – gondolkozott el Molly, majd ismét elvigyorodott – Benne vagyok.
-          Rendben, lesz mit ünnepelni. Remélem ti is jöttök. – nézett felénk, mi pedig szintén vigyorogva bólintottunk.

Egy újabb Saade buli? Ki nem hagynánk! A múltkori is jól sült el. Még az éneklésre is rávettek, amit életemben nem gondoltam volna. Főleg azt, hogy Eric-kel fogom énekelni az egyik legszebb számát. Most jut eszembe…a strandon lesz! Nem voltam még lent a tengerparton. Már most nagyon várom, bár tartanánk már ott.

Később Eric elment, Molly pedig a megszokott autogram osztogatásán volt. Mi visszamentünk a szállásra, kicsit felfrissülni. Mivel igen megizzadtunk, az első utunk a zuhany alá vezetett. Majd egy-egy szendviccsel leültünk a kanapéra Sammel és beszélgetni kezdtünk. A buli került szóba legelőször természetesen.
-          Milyen jó már, hogy Eric minket is meghívott. – vigyorgott Sam.
-          Igen. Már nagyon várom. Tengerpart. Ez egy valóra vált álom. – pislogtam és áradoztam.
-          Igen. Nagyon jó lesz. – válaszolta barátnőm.
-          Amúgy eljött ma. Kedves tőle. Molly pedig felettébb boldog volt, amikor meglátta. Egész este mosolygott. – magyaráztam jókedvűen.
-          A tegnapi után kijár nekik a mosolygás. – erre a mondatra letörlődött arcomról a vigyor.
-          Mert? – vágtam meglepet képet.
-          Nem is hallottad amit Molly mondott reggel a buszon?
-          Nem, zenét hallgattam leginkább. – mondtam majd ismét kérdőn néztem.
-          Hát az újság, amit mi ugye nem láttunk – emelte ki a "nem láttunk" szót – lehozott egy cikket a szakításról, hogy teljes haragban váltak el és féltékenyek voltak egymásra.
-          Hogy? – vágtam értetlen fejet és összeráncoltam a szemöldököm.
Nem hiszem el. Hiszen Colin olvasta az újságot. Miért nem mondta el? Tudom, hogy nincs túl jóban Eric-kel, de... Ilyen nincs. Meg kell tőle kérdeznem.
-          Mi baj van. Semmi nem történt, mert az ügyet rendezték. – bátorítóan mosolygott legjobb barátnőm és a vállam kezdte simogatni.
-          Most nem is igazán ezen akadtam ki. Hanem azon, hogy Colin olvasta azt a rohadt újságot és nem szólt volna. Tudom nem olyan fontos mit ír egy napilap, de azért akkor is…Szólhatott volna. Az is érdekes, hogy nem volt meg az a magazin. Beszélnem kell vele!

3 megjegyzés:

  1. Szia! :) Eric*-* Különben azon a jeleneten mennyit nevettem xDD
    Juj ugye most jön el az én piLLANATOM? Már most izgulok.Gondolom számon kéri Jane Colint hogy ezt még is hogy gondolta összevesznek...na jó abba hagyom xD Most már nagyon reménykedem abba a besszélgetésbe :D mert már neeeem bííííííííííírom xDD Teljesen be vagyok zsongva BOCSI *-* Nagyon várom ezt a bulit biztos gog történi valami.Remélem valami NAGYON JÓÓ :D szóval mint rá jöhettél nagyon várom a kövit :D Nem tudom hogy fogom kibírni :/ Bocsii az összevisszaságért :$ sok puszi

    VálaszTörlés
  2. Szia! Örülök, hogy Molly-ék jóban vannak, de azért Collin-ék már igazán szakíthatnának! Remélem, minél hamarabb összejön Eric és Jane.:) Már most várom a kövi részt! Puszi Bia

    VálaszTörlés
  3. @Dórii: Hát nem tudom melyik a te pillanatod, de most sok minden el fog jönni.;) Szerintem senki sem arra számít, ami a következő részben lesz...Semmi gond, a következő rész remélem tetszeni fog, ha ennyire várod.:) Egy Saade bulin, nem történhet rossz dolog.:P Mindjárt olvashatod a következőt.:)

    @BiBi: Igen jóban vannak, a szakításról nem adok ki infót.:) Ahogy mondtam, mindjárt olvashatjátok.:)

    VálaszTörlés