11. fejezet ~ Az első táncpróba

Köszönöm a sok jó visszajelzést a blogról, kimondhatatlanul jól esik! Örülök, ha tetszik amit csinálok.:)
Mivel az előző rész nem igazán nyerte el a tetszésemet, ezért siettem egy újjal. Remélem ez is tetszeni fog és írtok hozzá kommenteket.
Azért hozzáfűzöm, hogy van Molly szemszög, amit kértetek.:) Ezen kívül lesz még, de most ennyi, remélem nem baj.
Kellemes olvasást. ♥ Bonie

A nagybetűs élet. Különösebb jelentése nincsen, de nekünk most fontos. Belekezdtünk egy teljesen új dologba, ami az életünket gyökeresen megváltoztatta. Még nem tudhatjuk, hogy pozitív vagy negatív irányba, de reményeink szerint a pozitív oldalra.
Mi lesz ha nem sikerül és elbukunk? Félek a kudarctól és hogy mindent elrontok. Nem csak magamért leszek felelős, hanem egy egész nagy csapatért és persze Molly produkciójáért. Ha elrontom, mindent tökre is tehetek. Tudom, jobb ilyenre nem is gondolni.
Vajon jól döntöttünk? Nemsoká kiderül.

Itt a gondolataim megszakadtak, mert Samanta felkiáltott:

-          Jut eszembe, ha ma akarunk próbára menni, akkor jó lenne beszélni Mr. Popularral. – viccelődött.

-          Igazad van. Küldj neki egy SMS-t. – mosolyodtam el én is. Gyorsan bepötyögött egy rövid üzenetet a telefonjába.

„Szia Eric!
Maradunk és táncolunk. A szüleink megengedték!!”

-          Szerintem össze kellene pakolni egy-két cuccot az edzésre. – ajánlotta barátnőm és én helyeslőn bólintottam.

Mindketten nekiálltunk kutatni a szekrényünkben valami kisebb táskát. Mikor végre találtunk bepakoltunk egy rövid melegítőt és sportcipőt. Kitettük a táskát a kanapéra és vettünk ki a mini hűtőből szénsavmentes vizet. Barátnőmnek hirtelen másfelé kezdtek kanyarogni a gondolatai. Eszébe jutott, hogy Danielnek is el kellene mondania a jó hírt, hisz ő még nem tudja. Elindult lefelé, én pedig kicsit kifújtam magam és bekapcsoltam a tv-t.

Nem sokáig tartott a kikapcsolódás, mert pár perccel később már kopogtak is az ajtón. Felpattantam és ajtót nyitottam, nagy meglepetésemre máris Eric állt az ajtó túlsó oldalán.

-          Szia! Bejöhetek?

-          Szia. Gyere csak nyugodtan. – kísértem a nappaliba – Kérsz valamit?

-          Igen, egy pohár vizet elfogadnék. Samanta merre van? – ült le kérdése közben a kanapéra, én pedig gyorsan hoztam amit kért.

-          Lement elmondani Daninek a jó hírt, hogy maradunk.

-          Ja jó. Annyira örülök, hogy maradtok! – tört ki belőle, nagy vigyor mellett és hozzátette – És szerintem Molly is.

-          Remek. – mosolyodtam vissza – Lehet egy kérdésem? – majd félve néztem rá.

-          Persze! Halljuk. – kacsintott vissza bátorítón.

-          Rendben. Miért pont minket választottál?

-          Hát… – gondolkozóba esett – Mikor megláttam a tánctudásotok, csak arra tudtam gondolni, ezek a lányok nagyon profik, vétek lenne nem megkérdezni Mollyt. – ebbe a mondatba kicsit belepirultam, de még mindig visszakérdeztem.

-          De Alex révén biztos sok jobb táncost is ismersz.

-          Igazából max. kettő-három embert. – nézett komolyan, barna szemei sötétebbek lettek –Azok is inkább srácok.

-          Ja értem. – látszott, hogy meglepődik a kérdéseken, gondolom nem számított rá. Közben láttam, hogy vissza akar kérdezni, de már nem tudott, mert Sam lépett be az ajtón.

-          Sziasztok! – látta, hogy mindketten elcsendesülünk és felé fordulunk – Megzavartam valamit?

-          Nem. – vágtam rá rögtön, mire Eric is hevesen bólogatott.

-          Most hogy te is itt vagy, mehetünk is. – mondta Eric.

Gyorsan felkaptuk a táskánk és Sam lesietett. Így az ajtót én zártam, de nem vettem észre, hogy Eric ott van mögöttem és ezt mondta:

-          A kérdéseimet még én is felteszem. – rögtön tudtam mire gondol.

 

Felvettük a cuccunkat és mentünk le Mr. Saade autójához.

Út közben megjegyeztem az utat, így már egyedül is odatalálnék. Mikor kiszálltunk hatalmas betűkkel fel volt írva az épületre előttünk, hogy „Stockholm Dance Studio”. Melegség öntötte el hirtelen a szívem, hogy ismét az álmaim útján lépkedhetek.
Beléptünk az épületbe, a hatalmas előtérben berendezett kávézó és információs pult volt. Eric odaintett az infós pult mögött álló lánynak, ő pedig egy hármast mutatott a kezével. Gondolom a hármas táncteremre gondolt. Eric megmutatta nekünk az öltözőt és felkaptuk magunkra a ruhánkat, én összefogtam a hajam egy copfba. Mikor elkészültünk Eric elkísért minket a teremig, vagyis inkább megmutatta hol van.

Ott volt Molly és még három ember rajta kívül. Odaléptünk Mollyhoz és köszöntünk neki.

-          Szia! Hát itt vagyunk. – mosolyogtunk, le sem lehetett volna vakarni.

-          Sziasztok! Nagyon örülök hogy itt vagytok. Köszöntelek titeket a csapatomban. – ölelt át minket -  Bemutatom nektek a tánctanárt: Lisát. Ők pedig a másik két táncosom: Nicole és Colin. – kezet fogtunk és bemutatkoztunk egymásnak.

Colin

Nicole

Egy fél órát ismerkedtünk, majd bele is kezdtünk a munkába. Lisa kemény tanár, Mollyt is rendesen megdolgoztatta, de tudta tartani a lépést. Nagyon ügyes ő is, jó ritmusérzéke van, tehát remek koreográfiát hozhatunk össze. Gyorsan tanul akárcsak mi, a táncosok.
Nicole csodálatosan mozog, eggyé válik a zenével, beleéli magát. Egyszerűen nem lehet belekötni a munkájába, talán csak abba, hogy alacsony. Colin pedig az akrobatikában legyőzhetetlen, de a tánc részben is felülmúlhatatlan.
Remek mozdulatok lesznek és Molly számai is nagyon megtetszettek, miközben gyakoroltunk fél füllel végig figyeltem. Egyszerűen csodálatos hangja van, de nem csak a felvételen, hanem mikor énekelt a próba közben akkor is. Simogatta a lelkem a hangja, akár csak Ericé.
Összesen nyolc számban táncolunk a színpadon, Eric barátnőjének azonban az összes száma alatt gyakorolnia kell a mozgást. A színpad elég nagy lesz, téglalap alakú.

Gyakorlás közben a baki is sok volt, de jókat nevettünk rajta. Mikor végeztünk nyújtottunk egy kicsit, majd kidőltünk. Legalább három órát voltunk a hármas teremben, de mikor kimentünk az öltözőbe azért megkönnyebbültünk. A többiek is jöttek velünk és folytatódott a trécselés.

/Molly/

Nagyon örültem a lányoknak, Nicole és Colin mellett nagyon jól mutatnak. Eric eltalálta a legjobbakat, örülök hogy ennyit segít. Kis szerencsétlenem, még akkor is szerencsés ha nem.
 Jane-hez és Samantához jobban kötődöm, mint Nicole-hoz, nem is tudom igazán miért. Talán azért mert velük többet voltam. Voltak fent nálunk is, és a mai próbán is jól elvoltunk és sokat nevettünk. A gondolatmenet megszakadt, mert mindenki felöltözött és elkezdődött egy beszélgetés.

-          Emberek, ez egy remek kis csapat lesz! – kezdte Samanta, mindenki csak helyeselt.

-          Bizony! Rettegjetek Molly Sandén rajongók, mert jön a nagy csapat! – hülyéskedett Jane is.

-          A legdurvább az lesz, mikor dobálunk. – mondta Nicole és felém kacsintott.

-          Azt még sokat kell gyakorolni. – mondtam vidáman, miközben Jane a haját eltűrte egy sötétlila keretes napszemüveggel, muszáj volt megdicsérnem – De jó a szemüveged!

-          Köszönöm.

-          Honnan van? Hasonlót keresek, de nem találok. – közben elindultunk kifelé az öltözőből.

-          Hát… - kicsit habozott – Az ajándékboltban. – mondott végül csak ennyit.

Ekkor eszembe jutott Eric azon kijelentése, hogy Jane-nel vette az ő napszemüvegét, mikor az öccsének vettek ajándékot. Az agyam tehetetlenül elkezdett kombinálni, de elhesegedtem a gondolatokat. Közben kiértünk a kávézó részhez ahol Eric már várt minket, igazából kedvem lett volna számon kérni, de inkább nem. Odajött és átölelt, majd így szólt:

-          Nagyon ügyesek voltatok.

-          Naná aki a padon ül az csak nézi, éppen úgy, mint te. – válaszoltam neki erre Colin elnevette magát.

-          Tudjuk, hogy Eric is tud profin táncolni. Be kellett volna állítani. – viccelődött Nicole.

-          Persze, egy egész hónapban végig táncoltam, most már azért elég volt. – nevetett a barátom, közben meghozták az italjainkat és ilyen jó hangulatban fogyasztottuk el.

Közben bennem maradt a kisördög, de nem akartam ezzel tönkretenni a kezdődő jó kapcsolatunkat a lányokkal. Gondoltam, majd otthon megkérdezem Ericet. Most azonban odabújtam mellé és úgy szólt hozzám:

-          Remek showt fogsz csinálni az új albumoddal és a Rollercoaster Tour-ral. – mosolygott rám és én megpusziltam.